Kaptam egy nagyon kedves véleménynyilvánítást, egy nagyon kedves illetőtől.

Végül is ő az első negatív kommentáló, úgyhogy megérdemli, hogy kikerüljön az írása.

Íme michaela@indamail.hu néven futó illető kommentje:

"Kár, hogy az oscar jelölésnek vége, én jelölném azt aki ezen végig tudja rágni magát.

Kellene pár kritikát olvasnod, mielőtt ilyesmibe belevágsz, de legalább a nyelvtan és helyesírás szabályait jobban megismerned.

A vesszők indokolatlan és hektikus használata teljesen olvashatatlanná teszi a bejegyzéseidet. A vesszőket figyelmen kívül hagyva eljut az ember pár mondatig, de ott a bennfenteskedő, fennhéjázó, szakzsargonnak szánt nevetségek tántorítják el. Valószínűleg elolvashattál egy-két cikket a forgatókönyvekről, de a jellemfejlődés pl. nem klisé, hanem ha úgy tetszik egy "szabály" a forgatókönyvírásban. A klisé jelentése teljesen más, mint ahogy az írásodban használt nem hétköznapi, bámulatosnak szánt szavak 80%-ának is.

A fogalmazáson látszik, hogy teljesen átgondolatlan, ötletszerűen leírt szavak sorozata, szóismétlések tömkelegével.

A kedvenc részeim viszont a nézőket lenéző kiszólások, hogy milyen előképzettség szükséges az adott filmhez, vagy ki fogja érteni és ki nem.

Ha mindenáron ezzel akarsz foglalkozni, hajrá, de nagyon-nagyon sokat kellene még tanulni és fejlődni.

Szívesen."

Idézet vége.

Nem akarom én ezt negatívan minősíteni, nem akarok hosszan és habzó szájjal repost-olni, de nem is fogom szó nélkül hagyni ezt az írást, csak azért, hogy egy-két dolgot tisztába tegyek előtte és az feltételezett többi olvasó előtt is.

Viszont köszönöm a hozzászólását, láthatóan nagyon szívesen nyilvánította ki a véleményét, (ki)oktató jelleggel.

A vesszőhibákért járó sarazás, teljesen jogos, abszolút elismerem, sajna nyelvtanból sosem voltam kiváló. Bár nem gondolnám, hogy a túlzó vesszőhasználatért fővesztés jár, viszont jogos az észrevétel, tényleg széttagolja a szöveget indokolatlanul. Éppen ezért újra átnéztem a legutóbbi írásomat (egyelőre csak azt) és kiszedtem a felesleges vesszőket. Nem mintha a kommentárban nem lett volna nyelvtani, illetve vesszőhiba, de ezt nézzük el neki szerintem, én elnézem. Ahogy időm engedi, felülbírálom a többi szöveget is, mégiscsak kiteszem ezeket az írásokat közszemlére, tudjak már helyesen magyarul írni, igaz.

Továbbá a „bennfenteskedő, fennhéjázó, szakzsargonnak szánt nevetségek"-et is próbáltam egyértelműsíteni, illetve próbáltam kevésbé nevetségessé tenni őket (szintén az legutóbbi írásban, egyelőre) (bár nem tudom pontosan mi, és mitől nevetséges).

Nem gondolnám, hogy lenéznék bárkit azért, mert odaírom, hogy valaminek a megértése előképzettséget igényel. Nem egyetemi, iskolai képzésre gondolok elsősorban, és nem zárom ki, hogy bárminek a hiánya lehetetlenné tesz bármit az életben, akár egy film értelmezését. Ha ezzel megbántottam valakit (nyilván nem ezt a kedves kommentálót, mivel neki láthatóan megvan az előképzettsége), akkor attól elnézést kérek.

Az egyetlen dolog, ami egy picit kiábrándított az az, hogy az indulat, ami megbújik a vélemény mögött, átfordult személyeskedésbe, aminek köszönhetően michaela@indamail.hu elkezdett feltételezéseket gyártani.

Konkrétan: „Valószínűleg elolvashattál egy-két cikket a forgatókönyvekről,”

Igen, elolvastam. Nem egyet és nem kettőt. Sőt! Még forgatókönyvírást is tanultam. És még forgatókönyvet is írtam. Biztos hihetetlenül hangzik, de így van.

Folytatja: „de a jellemfejlődés pl. nem klisé, hanem ha úgy tetszik egy "szabály" a forgatókönyvírásban. A klisé jelentése teljesen más, mint ahogy az írásodban használt nem hétköznapi, bámulatosnak szánt szavak 80%-ának is.”

Nem biztos, de lehet, hogy félreérthetően használtam a klisé szót. Mindenesetre a klisét, nem szántam degradálónak, a klisé nem véletlen, azért van jelen a forgatókönyvírásban, mert egy működő rendszer része.

Séma. Igen, ezt a szót kellett volna használni. A klisé, vagy séma, lehet jó is. Sőt! Általában jó. Én nem vagyok mindig a híve, keresem az olyan filmeket, amik nem ragaszkodnak a sémákhoz, vagy a nyolcszekvenciás forgatókönyvhöz, de ez nem azt jelenti, hogy azok a filmek, amik ezt alkalmazzák, azok rosszak. Például a Mátrix az egyik kedvenc filmem, és az egy klasszikus nyolcszekvenciás film, egy klisé vázra van ráhúzva egy eredeti ötlet és egy csodálatos mondanivaló. Ugyanakkor ott van a Túl a fenyvesen című film, ami egy függetlenfilm, ami megtartja a klasszikus történetmesélés szerkezeti alapját, a három felvonást (bevezetés, tárgyalás, befejezés), viszont mellőzi a hollywoodi forgatókönyvírás, blockbuster filmekre megalkotott nyolcszekvenciás sémáját.

Várok még ilyen kedves hozzászólásokat, bár nem valószínű, hogy mindegyikre fogok reagálni.

Viszont michaela@indamail.hu megérdemelte, mert ő volt az első.

És igen, továbbra is ezzel akarok foglalkozni. A biztatásodat külön köszönöm, továbbá biztosítalak, hogy fogok még tanulni arról, hogyan kell kritikát írni, hogy fejlődjek, hogy jobbak legyenek az írásaim. Hogy nekem jobban tetszenek. Meg azoknak, akiknek eddig is tetszett.